Kétségtelen, hogy a papír kiválasztásakor könnyen összezavarodhat a rengeteg különböző felület, tömeg és mintázat között. Nehéz eldönteni, hogy arra célra, amire Ön szánja, melyik lenne a legalkalmasabb. Ráadásul a díszes darabok láttán meglehetősen nagy a kockázata, hogy elcsábuljon és ez a praktikum rovására mehet. Ezért most összeállítottunk egy segédletet, ami irányt mutathat ebben a kérdésben.
Ahhoz, hogy ez érthetőbb legyen, először a kifejezéseket érdemes megismerni, amelyek a típusokra vonatkoznak. Ilyen például a papír tömege, ami az átlagembernek nem sokat mond, számszerűsítve pedig talán még kevesebbet. A felhasználási területet továbbá meghatározza a felület, a szerkezet, a szín és az összetétel is.
Lássuk tehát az alapvető tudnivalókat!
A papír vastagságát a négyzetméterre vetített tömege adja meg. Minél magasabb ez az érték, annál vastagabb lesz a lap, amivel dolgozni fogunk. Az értékre hatással van a szerkezet és az összetevők is, amiből készül. A normál szerkezet mellett vannak volumenizált, öntapadó és önátíró fajták is. Az összetevőket ez a cél fogja meghatározni. Lehet fából készült, famentes, vagy akár újrahasznosított is.
A szín kérdésében is döntő, hogy milyen az összetétele a felhasználásra szánt papírnak. Ebben az esetben ugyanis általában anyagában színezett az elkészült termék. Azt is érdemes tudni, hogy a fehér papírok árnyalatai között is vannak különbségek, mivel a hófehér mellett megkülönböztetünk például tört fehér, bézs és egyéb színeket is.
Felület tekintetében megkülönböztetünk mázolt és mázolatlan papírokat. A mázolt fajta felülete sima, mindkét oldalon kezelt, míg a mázolatlanok jóval porózusabbak, nem rendelkeznek bevonattal. Előbbi esetében a felület magán tartja a festéket, utóbbi pedig beissza azt, ilyen módon bár mindkettő tartós eredményt hoz, mivel másként jön létre, a felhasználásuk is jelentősen különbözik.
Hogyan érdemes alkalmazni ezeket a papírokat?
Éppen ezek miatt a jelentős különbségek miatt rettentően széles skálán mozog a papírtípusok felhasználási területe. Bizonyos darabok remekül használhatóak képes anyagokhoz, ellenben szórólapnak kevésbé, míg mások a tökéletes levélpapírt testesítik meg, de önátírónak alkalmatlanok. Ezért is célszerű ismerni ezeknek a fajtáknak a legjobb funkciót, hogy az elkészült nyomtatvány valóban funkcionális lehessen.
A 80 és 200 g-os papírok leginkább levélpapírok, szórólapok könyvek belíveihez alkalmasak. Könyvek esetében azonban ez csak akkor igaz, ha nem képes kiadványról beszélünk, ebben az esetben ugyanis érdemesebb nagyobb tömeg papírban gondolkodni, 115-150 g megfelelő erre. Ezt a vastagságot érdemes brosúrákhoz is alkalmazni. 200 g felett a könyvborítók, dossziék, névjegyek és képeslapok vastagsága következik már, mivel ezeknek erősebb tartásra van szüksége a használat során.
A mázolt papírt műnyomó papírként is szokás emlegetni. Kiválóan alkalmas fotók és egyéb képes anyagok nyomtatásához, mivel a felülete élénk színeket eredményez, ami kritikus szempont a fotók esetén. Fotók mellett képeslapokhoz is remek választás.
A mázolatlan darabok között már több fajtát is megkülönböztetünk. Ide tartozik az ofszet, a kreatív és egyes volumenizált papírok. Az ofszet leginkább újságok, szórólapok és egyéb szöveges kiadványok készítésére alkalmas. A kreatív papírokat meghívók és névjegykártyák alapanyagául szolgálhat. A volumenizált lapok pedig a könyvek belíveit képezik leginkább, mivel szerkezete lazább, mint a „sima” ofszeté, ezért a könyv végül vastagabb lesz.
Külön típust képviselnek az önátíró és öntapadó lapok. Előbbi festékpatront rejt magában, ami nyomásra megnyílik és átadja a festéket az alatta levő papírra. Az öntapadós típus lehet mázolt vagy mázolatlan egyaránt, egyik oldala pedig ragasztóval van ellátva, hogy betölthesse funkcióját.
Fenti ismertetőnk segítségével könnyebben találhatja meg a megfelelő papírokat nyomtatványaihoz. Ha már tudja, mire van szüksége, akkor kérjen bátran árajánlatot lent, de kérdés esetén szívesen nyújtunk szakértő segítséget is anyagai elkészítéséhez.